Skizo Sauvignon Blanc 2015
Skizo - "egyénisége van. Több is." - ez a szlogen. Én különben 2012 óta Skizo "rajongó" vagyok, mert a muskotályuk (sötétkék címkés) egyszerűen olyan kompakt és ütős volt, hogy csak a Ruppert muskotályhoz lehetett hasonlítani. Ugyanígy, a rozé, a sauvignon blanc, egyszerűen trendi, zamatos, fiatalos, ropogós, egyszóval kiváló volt, és nem utolsósorban nagyon jó ár-érték arányt mutatott.
A régi dizájn szintén jól kitalált, figyelemfelhívó, fiatalos és lendületes volt. Itt jön az első skizoid összehasonlítás. Az új dizájn... hááát... tessék eldönteni:
Bocsánat, de az új dizájn engem a Varsányi pincészet alsópolcos madárkás cimkéjére emlékeztet. Ha így szembesülök vele először, biztosan nem veszem le a polcról... Feladat: tessék a cimketervezőt lecserélni!
Persze a beltartalom számít igazán.
Világos szalmaszín. Közepes, nem valami fajtajelleges illat, élénk, kicsit zöldes-csalános, enyhén "macskapisi", némi egres. Nem rossz indítás. Ízben a vágtató savak - amik mindig is jellemezték a Skizo borokat - itt most egyértelműen túllőttek a célon. Ez az az eset, amikor kimondhatjuk, hogy a bor kifejezetten savhangsúlyos. Nem tud vele lépést tartani a test, a gyümölcsösség. Az önmagában való lendület kicsit így üressé teszi a bort (felborul az egyensúly), a magában való ízlelgetés már nem jelent akkora élményt. Gyümölcsössége nem igazán tetten érhető az ízben, fajtajelleg szinte alig. Ez a bor a technológiáról szól, de kifelejtette alóla az élvezeti értéket. Sajnálom. Persze étel mellé ettől még jó, de így már nem a buli kedvence és nem az esti borozgatás összekacsintva dícsért kísérője. Valami tejszínes tésztát tudok mellé elképzelni.
Skizo - egyénisége van, több is. A régi egyénisége jobban tetszett.
