Pannónia borkultúrája

Kiváló rendezvény volt az Aquincum Múzeumban másfél hete, csak sajnos alig jött el valaki a szemerkélő eső miatt. Délelőtt Havas Zoltán régész "Aquincum szőlői" címmel tartott előadást a pannoniai szőlészet-borászat ismert emlékeiről.

Nem változott nagyot a világ a Kr. u. I. század óta, állapítottam meg, amikor a történész arról beszélt, hogy a pannóniai borokat nem tartották külföldön nagy becsben az ókori világban. Ennek fő oka az lehetett, hogy a pannóniai borvidék borai nem voltak édesek (Pannonia csak a Dunáig tartott, hol van még ekkor Tokaj!), márpedig a rómaiak édesen szerették a borukat. Meg fűszeresen, sokszor mézzel ízesítve, és soha nem higítatlanul. Ami a borsítlust illeti, eleve nagyon más lehetett, mint a mai, hiszen a rómaiaknak volt ugyan pincéjük (amiről a régészek nem bizonyították, hogy bor tárolására használták volna), de volt tároló-érlelő helyiségük is, amiről viszont bizonyították, hogy bort érleltek benne. A furcsaság, hogy a helyiség fal- és padlófűtéssel volt ellátva, amiből következik, hogy valószínűleg az érés gyorsítása érdekében fűtöttek benne. Kicsit hasonlóan, mint ma egy madeira.

Cassius Dio szenátor, történetíró, aki a II.-III. század fordulójának időszakáról tud beszámolni, hiszen ekkor Pannonia provincia proconsulja, mégis egyenesen arról ír, hogy a pannon bor rossz minőségű. Ezért aztán a pannóniai borexportról nincsenek adataink, annál inkább az importról. Számos amforát találtak a régészek, a bor ókori szállítóedényét, azonban nincs közöttük pannoniai amfora típus. Vagyis egyszerűen nem szállítottak innen sehová. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lett volna jelentős a helyi termelés, és persze a bort már az ókorban is tárolták hordókban, meg bőrtömlőkben. Csak ezek az eszközök nem maradtak ránk, egyszerűen elporladtak.

Hogy mégis jelentős termelés volt, amit azonban a helyi piac "nyelt el", azt bizonyítják a Bogdáni úti szőlőmaglelet (a törkölyt egy felhagyott kútba dobták préselés után - innen került elő), és a Bécsi úti, a Kaszás-hegyi villa ásatásai során előkerült leletek (kőből készült taposókád, szőlőmetsző-kések), de legszembetűnőbben a Harsány-lejtői ásatás eredményei bizonyítják. Itt ugyanis felszínre került maga a szőlőskert, tehát a szép egyenes sorokba rendezett egykori szőlő-ültetőgödrök is, ami pontosan megfelel a Lucius Junius Moderatus Columella által leírt ültetési módnak: két tőke gödrönként, egymással szembefordítva, karózva. Bizonyítva vagyon, hogy kiskerti, de nagy mennyiségű szőlőművelés folyt itt a lankás hegyoldalakon.

Arra a kérdésre sajnos nem kapunk választ, hogy milyen fajtákat termesztettek a rómaiak itt Pannonia földjén. Ami azt illeti, sokat nem veszítettünk, hiszen ezek a fajták hazánk területén már régen kihaltak, ha másért nem, hát a folyamatos népvándorlás, elnéptelenedés, újra betelepülés következtében, amikor is minden nép hozta magával a saját megszokott fajtáit. És hát nem sokat mond önmagában a név, meg nincs is olyan szerencsénk, hogy elmondhassuk, hogy ültetvényeink az Aminean, vagy a Nomentan, Apian, esetleg Eugenia fajták leszármazottaival vannak tele. De ami azt illeti, nem kizárt, hogy a syrah, vagy épp a pinot noir génjeiben valamelyik ókori fajta leszármazottját ültetik szőlészeink újra, hiszen ezeken a vidékeken nagyobb volt a folytonosság borászat ügyében.

A rendezvényen a pannonhalmi Cseri pincészet borai voltak kóstolhatók, de mivel volt szerencsétlenségem kocsival érkezni, így ebből kimaradtam. Igyekszem majd pótolni, mert az Archeus cuvée-jük Győr Város Bora címmel dicsekszik, és kíváncsi vagyok, mi ízlik Győrnek. De erről majd egy másik cikkben, remélhetőleg hamarosan.

Havas Zoltán izgalmas, teljes cikke itt található: sirasok.blog.hu/2009/03/10/aquincum_szoloi


(Írta: borbecsüs)

Újdonságok

Vylyan Bogyólé 2024

Az ideit szokatlanul későn kóstoltam le, de nem maradhatott el. 100% zweigelt, csak a korábbi évjáratok zweigeltjeinek erőteljesebb tanninja maradt el. Nagyon élvezetes, mondjam azt: jubileumi Bogyólé. Kiforrott, igazán franciás - még a banán is érkezik az ízek között - mégis jólesően magyar....
Teljes cikk

Szekszárd dícsérete

Részben azért, mert a vidéken jártam, és elragadott a szépsége, részben pedig mert már korábban is szerettem és hosszabb ideje figyelemmel kísérem a Szekszárdi Borvidéket, most két borról is beszámolok. Két olyan alapbor, ami mindkettő megmelegítette a szívemet, és visszaadja a magyar borok - ezen...
Teljes cikk

mint Irsai Olivér a Hegyen...

A fogyasztó az úr? Valami könnyűt szeretne inni a Hegyen. Nos, akkor telepítünk neki Irsai Olivért! Ne vesződjünk azzal, hogy megértessük, a Hegy, az valami más. Ha ide jön, számítson ásványosságra, számítson idősebb, nehezebb tételekre. Nem. Telepítünk Irsait. A Hegyre. A magyarok számára...
Teljes cikk

Geszler chardonnay 2022

Minél inkább kóstolgatom annál inkább meggyőződésemmé válik hogy a Geszler pince Mór legjobbja. Ez a bor - ha jól eltaláljuk a hőmérsékletét - egészen gazdag ízvilággal jelentkezik. Van benne kumkvat, tiszta szőlőlé íze, illata; van szárazpróbájában egy lehelletnyi sárgabarack, és a felületen a...
Teljes cikk

Geszler "Vértes kincse" birtokbor 2021

Nos, nem egy Montrachet, de gyönyörű példája a szépen érlelhető boroknak, köszönhetően a legendás móri savak megtartó erejének. Most friss az élmény, most kell írnom róla. Mi régebbi vágású alakok még úgy humorizáltunk, hogy amikor valami sok összetevőből áll, akkor az a Fradi nevet kapta, így lett...
Teljes cikk

Párhuzamok, nem ellentétek

Szeretem az összehasonlításokat. Nem azért, hogy keményen szembesítsem az összehasonlított tételeket: melyik jobb, miért jobb, és hasonlók. A borok is megsértődhetnénk, de ők nem teszik; csak szépen, hallgatagon és odaadóan fekszenek a palackban összehasonlítás után. Mégis, nem volna velük szemben...
Teljes cikk

Crémant de Luxembourg

Ki ne hallott volna a luxemburgi borokról?   – Na jó, kezdem előlről. Luxemburg borászati hagyományai világszerte ismertek...   – Rendben, látom, hogy más megközelítést kell választanom. Luxemburg, ez a kicsiny nyugat-európai ország – hiszik, vagy sem – jelentős borkészítési...
Teljes cikk

Nem minden arany, ami fénylik

Ez egy poszt, összesen 5 tanulsággal. Nyár van, ilyenkor könnyű bort kíván az ember, gyakran szódával feldobva, mindenesetre hidegen. Sokan a rozéra esküsznek és van is benne valami: légies tud lenni, aromatikája általában gyümölcsös, és magas savtartalma miatt rendkívül jó szomjoló. Ez lenne a...
Teljes cikk

Geszler Zenit 2022

Nem tudom, a kedves olvasó számára mond-e valamit az az étel, hogy  salátafőzelék. Igen, friss fejes salátából, egy kevés húsos szalonnán megfuttatva, fokhagymával és tejföllel. Általában véve is nehéz kérdés, hogy a magyar asztalok tipikus hétköznapi fogásához milyen bort lehet inni....
Teljes cikk

Maróti Attila Pinot Noir 2021

Pinot Noir mátrai módra és főként Maróti Attila lendületével. Igen, ő az, aki magáról úgy fogalmazott, hogy "a saját rabszolgám vagyok. minden nap hajnali ötkor kelek" és ezt a lendületet viszi bele a boraiba. A többi itt...
Teljes cikk

Blog

Mire való a borbecsüs?

Ért egy rossz élmény nemrégiben, a Váci utcában, egy magyar üzletlánc kiemelt boltjának borospincéjében. Azazhogy nagyon jó élmény volt, és mégis rossz. Megmagyarázom.Betévedtem, és a földszinti választék szegénysége arra sarkallt, hogy lenézzek a pincébe. Ez a pince egyszerűen...
Teljes cikk

Helyünk a világ bor-térképén

Aligha kérdőjelezhető meg, hogy amilyen képet a londoni WSET (Wine and Spirits Education Trust) közvetít egy országnak a borokvilágában elfoglalt helyéről, az erősen hat az adott ország megítélésére, legalábbis a szakértő(bb) nemzetközi fogyasztók körében.A minap belelapoztam a WSET...
Teljes cikk

Ár-érték arány

Most kaptam a hírt, hogy a Tamellini Soave 2013-as évjáratát leárazták és jelenleg 8,49 angol font áron lehet hozzájutni London egyik menő borkereskedésében. Gyors fejszámolást követően rádöbbentem, hogy ez a "fantasztikus" ajánlat 3500 Ft-ot takar, az eredeti 4800 Ft körüli összeg helyett. Valaha...
Teljes cikk