Elegancia: Hungária Grande Cuvée Brut, Pannonhalmi Apátsági Pincészet Tricollis 2014
Szokatlan módon két borról fogok írni egyszerre, mivel mind a kettőről ugyanaz a szó jutott eszembe.
Elegancia.
Mit jelent ez egy bor esetében? Nehéz elmagyarázni, sok tényező járul hozzá, hogy azt mondjuk egy borra: elegáns. Nyilvánvaló, hogy a technológiai tisztaság csak egy elem. A jó fajtajelleg szintén csak egy. Valamilyen könnyed bravúr, például (de nem esetünkben) a hordóhasználat, ugyanúgy hozzájárul az eleganciához. A tökéletes egyensúly: elengedhetetlen. Együtt és külön-külön; mindez mégsem teljesen adja ki az eleganciát.
Kezdjük talán a pezsgővel. A Hungária Grande Cuvée Brut ismertségben valamiért csak a második a Hungária Extra Dry mögött, legalábbis ha egy sztenderd szilveszteri party ihatóbb felhozatalát tekintjük. És pont ez az, ami számomra érthetetlen. Bár az Extra Dry is nagyon "jó", a Grande Cuvée Brut viszont kifejezetten elegáns. És itt pontosan meg is mondhatom mitől: a buborékok minősége teszi azzá. Illat-ízérzet közepesen intenzív, az aromák kedvesen édes-kekszesre vannak hangolva, citrusok, finom szőlő íz, szép sav, szóval minden a helyén - és mindezt megkoronázza a pezsgés. A Grande Cuvée Brut buborékjai egyszerűen tökéletesek: légiesek, aprók és selymesek, szájban intenzíven, de nem agresszíven habzók, szóval mindent összevéve csak hozzáadnak az élményhez, és valahogy egyszóval: elegánsak.
Aztán itt van a pannonhalmi nagy kedvenc. Hihetetlen, hogy milyen tisztaság árad ebből a borból. Az első benyomás a traminit hozza, ami már a csavarzár elfodításakor kiugrik a palackból (van egy rossz, de hasznos szokásom: a palackba még kiöntés előtt általában beleszagolok). A következő élmény az olaszrizlingé, végül szájban jön a rajnai eleganciája. Igen, ha egy szőlőfajtára alkalmazható ez a szó, hát úgy vélem a rajnai rizling megérdemli (persze nem azt jelenti, hogy bármelyik rajnai rizling elegáns tudna lenni, szóval azt ki kell hozni belőle, értő kezekkel, persze), és talán rajta kívül ilyen még itt hazánkban a furmint is. Ez a bor olyan precíz, hogy az már szinte túlzás, egy picit - megkockázatatom - high-tech érzetem van, mintha túlzásba vitten mutatná a technológiát, és kicsit kevésbé lenne lényeges a szőlő beltartalma. Fantasztikusan szomjoltó korty, de nem túl hosszú, nem akar több lenni, mint ami - könnyű, szépen elkészített fehér. Ehhez a célhoz tökéletes a közepes test, az inkább semleges gyümölcsösség - hiszen három fajtajelleget ötvöz. És nem csak a hőmérséklete miatt hideg: talán a már említett technológia teszi, de hűvös érzetet ad az egész bor, pont olyan, mint magának a címkének az eleganciája, mint egy modern irodaház eleganciája, . Csupa üveg, csupa tükör, csupa pontosan hajlított, letisztult forma.
Szóval itt rögtön kétféle eleganciával találkoztam. Egy copf stílusú palotáéval, és egy dubaji felhőkarcolóéval. Mind a kettőben kellemes volt időzni.
(Írta: borbecsüs)
