Cseri pincészet - Tramini 2019

Első pillantásra majdnem a polcon hagytam ezt a bort. Hátrahőköltem. A címkétől! Nem elsősorban Rubens iránti viszolygásom, vagy a barokk iránti általános ellenszenvem miatt, hanem mert annyira valószerűtlen a kagylóhéj-melltartós sellő, egyszerűen oda nem illő, majdhogynem azt mondom: perverz. Mi köze a tramininek egy babaarcú, kihívóan vonagló XVII. századi rézkarc-sellőhöz?!

A Pannonhalmi borvidék iránti kíváncsiságom mégis rávett, hogy megkóstoljam, amit azután nem is bántam meg.

Nagyon világos szalmaszín bor. Meggyőző fajtajelleggel indít, rózsaszirom, ami kiegészül balkonláda illataival (ha nem volna tiltott szó a muskátli - a hasonló nevű borhiba miatt - akkor azt írnám, de nem hibaként, hiszen tökéletesen tiszta) és borókával.

Szájban karcsúbb testű bor, ebben hasonlít talán a címke sellőjére, és a kötelező fajtajelleg mellett édes citrusokat vonultat fel:  mandarin (satsuma) érezhető és friss őszibarack. Összességében friss és dinamikus bor, vékonyabb testtel, kicsit alkoholhangsúlyososabb ugyan, de jól élvezhető és fiatalos. Szárazpróbája kifejezetten izgalmas: nyíló viaszvirág - mint nagyanyám lépcsőházában - és tömjén.

A hátcímke szerint akácvirág és marcipán ízjegyei vannak. Nem tudom ki, s mikor kóstolta, de ezekből semmi nincs a borban, viszont kellemes élményt nyújt és érdemes akár még egy palackot levenni a polcról. Csak a címke!... "Csak azt tudnám feledni!"