2. röpcikk: Geszler pinot noir rozé 2017

A 2018-as VinCE legnyugalmasabb pontja a "for professionals only" feliratú üvegajtón túl helyezkedett el, ahol a pince körülményeket idéző nyers téglából rakott boltívek alatt hosszában elhelyezett fehér asztalokon legalább 25 rozébor sorakozott egymás mellett. A gyorskóstolás e szentélye csak egy dologban hibádzott, hogy a fény nem volt elegendő, ezért a borok színe nem igazán érvényesült. Nem voltam lusta, és vagy 20 tételt végigkóstoltam, melyek közül a Geszler pincészet esernyő dizájnos címkéjű rozéja tetszett a legjobban.

Már ajánlgattam azt a párhuzamot, hogy Mór a magyar Chablis (ld. Geszler Családi Pincészet, Mór), ezt most is fenntartom, és főként ezért tetszett ez a bor annyira.

Babarózsa színű, tán még annál is halványabb rózsaszín. Visszafogott illat-intenzitás jellemzi, de fiatalos, igazán divatos illatokkal. Ugyanakkor finomságra, törékenységre törekszik, így elegáns, nem harsány. Jól kontúrozott szamócás-málnás ízvilága némi többletet is hordoz, megkockáztatnám, hogy ez a rozé érlelhető is lenne. (Úgy tűnik azonban, hogy a népszerűsége miatt ez szóba sem jöhet, hiszen a pincészet honlapja szerint a magnum palackos kiszerelés már elfogyott!). Lehelletnyi ásványosság is érződik. Összességében hűvösséget árasztó, légies, de nem vékony testű, jó savú rozébor, ami bele is illik a mai rozé-trendbe, de túl is mutat azon visszafogott eleganciájával. Jó inni, üde és szomjoltó.